2014. április 28.
2014 április 28. | Szerző: Anna Fox |
a mai napi csoda, hogy reggel, munkába jövet összefutottam a Kossal. 🙂 nem is tudom mikor örültem így neki utoljára, vagy egyáltalán bárkinek mikor örültem így utoljára, pláne hímnemű egyednek. 🙂
a legszebb az volt, hogy ő is örült nekem, egyből felkapott, átölelt, megpuszilgatott, meg én is őt. valahogy jó volt hozzábújni, átölelni, megpuszilni, megsimogatni…
nem tudom, hogy pasi hiányom van, vagy a Kosnak örültem meg ennyire, de jó volt a találkozás, ez a lényeg. 🙂
persze pasi hiányom is van, tegnap beregisztráltam 1-2 társkeresőre, de semmi kedvem ahhoz, hogy ott ismerkedjek. ahogy regisztráltam, már utáltam is az egészet egyből.
életképes jelentkező sincs még, bár egy nap alatt nem is tudom mire számítottam.
jó lenne valahogy a való világban pasit találni, nem a neten, mert ennek látom csak értelmét. mondjuk ehhez ki is kéne mozdulni a lakásból… vagyis nekem kellene tennem valamit érte, ami most még kicsit nehezemre esik… 🙁 de azért ahogy egyre jobb idő van, nekem is kezd igényem lenni a kimozdulásra, aztán csak összejön valaki. 🙂
ja, ide meg azért nem írok sűrűn, mert valahogy elmúlt a kinyilatkoztatási kényszerem, elmúlt az, hogy én a fél világgal meg akarom beszélni a magánéletem. nem is nagyon történik semmi, amiről beszélhetnék, de ami történik, vagy a fejemben jár, azt is inkább magamban megoldom, és nem fröcsögöm ki. de persze ez is változhat, csak most ilyenem van. 🙂
napi csodák persze érnek, és jól is vagyok, bár a munkahelyen nem mindig fényes minden, sőt, már voltam máshol állásinterjún is, tetszett is, a héten talán lesz visszajelzés, hogy továbbjutottam-e a második körre. nagyobb felelősség, nagyobb cég, nagyobb szervezet, de a zsé is több lenne. viszont cserébe gyalog járhatnék dolgozni. 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: